Duna-delta

A Duna-delta (románul Delta Dunării) 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata a Volga-delta mögött, Románia és Ukrajna területén.

Földrajz

A Duna-delta délnyugaton a Dobrudzsai-fennsíkkal határos, északon a román–ukrán határt képezi, keleten a Fekete-tengerbe torkollik. Koordinátái: 45° N és 29° E.

A Duna Pătlăgeanca mellett két ágra szakad: északon Chilia és délen Tulcea. A déli ág Ceatal Sf. Gheorghe mellett megint ketté szakad: Sulina és Sfântul Gheorghe (Szent-György).

2500 évvel ezelőtt (Hérodotosz szerint) a Dunának hét ága volt.

A Chilia-ág a vízhozam 60%-át szállítja. Az évi 67 millió tonnányi hordalék következtében a Duna-delta területe évente kb. 40 négyzetméternyit növekedik.

A Sulina-ág a Delta közepén helyezkedik el, és a Chiliától eltérően egyenes vonalú. A medrét állandóan kotorják a hajózhatóság érdekében. A hossza 71 km és a víz 18%-át szállítja.

A Szent-György ág délkeleti irányú és 112 km hosszú. A torkolatnál találhatók a Sacalin-szigetek.

Jelenleg két mesterséges csatorna is van a Duna-deltán keresztül, mindkettő a román részen. 2004-ben Ukrajna elindította a Bisztroje Csatorna munkálatait amely még egy hajózási útvonalat jelent majd a Duna-Delta ukrán szakasza és a Fekete-tenger között. Az Európai Unió azt tanácsolta Ukrajnának, hogy állítsa le az építést, mivel valószínűleg károsítani fogja a Delta vízvilágát, Románia pedig a Nemzetközi Bíróság elé készül vinni az ügyet. Leonyid Kucsma elnöksége alatt az ukrán fél folytatta az építkezést. Juscsenko elnök 2005-ös romániai látogatása alatt a két fél megegyezett, hogy a csatorna további sorsát szakmai szempontok szerint döntsék el. Hosszú távon Ukrajna mindenképpen csatornát tervez, ha nem a Bisztrojét, akkor egy másikat.

1991-ben a Duna-delta a Világörökség része lett.

Természet

Több mint 1200 növényfaj honos itt, 300 madárfaj és 45 édesvízi hal. A Duna-delta területéből 2733 km² szigorúan védett. Több millió madár jár vissza évente költeni a Föld különböző vidékeiről. Védett állatfajok:

• Nagy kócsag (Egretta alba)
• Kis kócsag (Egretta garzetta)
• Rózsás gödény (Pelecanus oncrotalus)
• Borzas gödény (Pelecanus crispus)
• Bütykös ásólúd (Tadorna tadorna)
• Vörös ásólúd (Tadorna ferruginea)
• Kanalasgém (Platalea leucorodia)
• Gólyatöcs (Himantopus himantopus)

Lakosság

A Deltában körülbelül 15 000 ember él, a legtöbben hagyományos csónakokkal halásznak. A lakosok egy része lipován nemzetiségű, akik vallási okokból menekült óhitű oroszok leszármazottai.

Története

A 15. századtól kezdve a Duna-delta a Török Birodalom része volt. Az krími háborút lezáró 1856. évi párizsi béke a Duna-deltát két másik megyével együtt a Moldvai fejedelemségnek juttatta. Egyúttal alakítottak egy nemzetközi bizottságot, amely a hajózást segítette elő. 1859-ben, a Moldva és Havasalföld egyesülésével létrejött Románia része lett.

Bekecs-hegy

A Bekecs-hegy (románul Becheci) a Görgényi-havasok déli vonulatának része. Romániában, Erdélyben, Maros megye keleti részén fekszik. Északnyugatról a Nyárád völgye, délkeletről a Kis-Küküllő völgye határolja. Legmagasabb pontja, a Bekecs-tető 1080 m magasan van.

A Bekecs-tető leírhatatlanul szép kilátást kínál a túrázónak: déli irányban a Déli-Kárpátok csipkézett vonulatát is látni, északi irányban a Görgényi-havasokat. A tetőn a 20. században is még vár romjai voltak láthatók. Csúcsa közelében régen kápolna állott. Jelenleg a környékbeli települések összefogásából új, ökumenikus kápolna épül.

A Bekecs az első világháborúban magyar győzelmet hozó harcok színhelye volt, melyről a sok felé látható lövészárkok, valamint két katonai síremlék is tanúskodik. Minden év október első napjaiban a környék falvai Csillag-túrára gyülnek össze a tetőn, megemlékezve a hősi halált halt magyar katonákról.

Bekecsalji népdal

Bekecs alatt Nyárád tere,
Ott egy kunyhó zsuppal fedve;
De belseje aranybánya,
Arany benne egy kislányka, csuhajja!

Marosszéki piros-párizs !
Oly piros az én rózsám is.
Szép az alma az ágtetőn,
De százszor szebb a szeretőm, csuhajja!

Zsellér vagy te én meg székely,
De egünkre egy nap jő fel;
Egy eső hull a földünkre:
Miért lennék én külömb mint te ? Csuhajja!

:)A jákafa (angolosan dzsekkfruit, illetve dzsekkfrút, Artocarpus heterophyllus vagy A. heterophylla) az eperfafélék családjába tartozó kenyérfafajta, amely Dél- és Kelet-Ázsiában őshonos. Bangladesh nemzeti gyümölcse.
Nem keverendő össze a hasonló megjelenésű, de a mályvavirágúak rendjébe tartozó duriannal! A jákafára jellemző, hogy belül a közepén és a gyümölcsrózsák között nagyon ragacsos, tejfehér, rágógumiszerű anyag van. A gyümölcshús „rózsákra” szedhető, és ezekben a citromsárga rózsákban van a mag. Ez a legnagyobb, fán termő gyümölcs a Földön. Tömege elérheti a 36 kg-ot, hossza a 90 cm-t, átmérője az 50 cm-t.
Íze édes, a banán-őszibarack-mangó keverékéhez saját aromaanyag is társul.
30-40 cm es konténeres növény.:)